Győri panellakások – mit tudtam meg a levéltárban

Győr egyik lakótelepén sétálva talán nem is gondolnánk, milyen aprólékosan kidolgozott műszaki leírások, szerkezeti megoldások és építéstechnológiai részletek húzódnak meg a betonfalak mögött.

Elhatároztam, hogy utánajárok: mi rejlik ezeknek a házaknak az építészeti múltjában. Vajon milyen konyhaméretekkel terveztek a panellakásokban, hogyan alakították ki a fürdőszobát, és milyen technológiával illesztették össze az elemeket? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a győri levéltárban.

Első körben azokra az épületekre fókuszáltam, amelyek a Marcalváros lakótelepen találhatók, főként az 1980-as években épült házgyári lakások tervanyagai kerültek elő.

Utca szerint kértem ki az épületek eredeti terveit, így 5–6 épület dokumentációját nézhettem át.

A gyűjtés során találtam statikai számításokat, gépészeti leírásokat, asztalosipari műszaki részleteket és komplett engedélyezési tervdokumentációt; alaprajzokat, metszeteket és homlokzatrajzokat.

Íme néhány különösen érdekes technikai részlet:

Építéstechnológiai érdekességek a panellakásokban, röviden:

• 1979-ben már számítógépes programmal modellezték a nyíróerőket és a földrengésállóságot; a győri körzetben 7-es erősségű szeizmikus szintet vettek alapul.

• A homlokzati falak háromrétegűek és hőhídmentesek voltak: 7 cm vasbeton + 8 cm Nikecell + 15 cm belső teherhordó vasbeton.

• A belső válaszfalak hornyolt vasbeton elemekből készültek, a villamos vezetékek elhelyezéséhez – ez megkönnyítette az akkori villamos szerelést de megnehezíti a mai átalakításokat.

• A födémelemek a gépészeti vezetékeknek áttörésekkel, előregyártva készültek; lakótéri: 14,5 cm, közlekedőtéri: 12 cm vastag metlaki burkolathoz igazítva.

• A loggiák statikai szerepet is kaptak; a korlát lehetett vasbeton vagy üvegezett fémszerkezet.

• A fürdőszoba + WC térelem egy komplett, 4 cm falvastagságú zárt vasbetondoboz volt, szerelvényekkel és burkolatokkal a gyárban előre felszerelve.

• A fogadószint homlokzati elemei vastagabb (23 cm) szerkezetek voltak: 6 cm kéregbeton, 2 cm szigetelés, 15 cm vasbeton.

• A szintezéshez szintezőcsavarokat használtak; a falakat 40 mm-es alátámasztással helyezték el, amit később alábetonoztak.

• A belső tér kialakítása az előre gyártott egységek és burkolatok kombinációjával történt, beleértve a fa ajtókat, PVC padlókat, azbesztcement borítást a konyhaszekrénynél.

• A szellőztetés központi ventilátoron keresztül történt, a fürdőszoba térelemen keresztül, közös gyűjtővezetékkel.

• A víz- és csatorna-kiállások szintén a vizes blokkban lettek elhelyezve, ami a mai átalakításokat (pl. konyha nappaliba költöztetése) sok esetben ellehetetleníti.

  
  

A levéltári kutatás során rengeteg érdekesség került elő, amelyek nemcsak a tervezés és gyártás technológiai szintjét, hanem egy korszak mindennapi életét is tükrözik.

A következő bejegyzésekben szeretnék mélyebben foglalkozni a témával, például:

• A fürdőszoba térelem pontos technológiai részleteivel

• Az eredeti konyhabútor kialakításával, anyagaival, újragondolási lehetőségeivel

• Külön blogposztban a szellőzés problémáiról és a típushibákról

Ez a blogjegyzet egy átfogó kezdete annak a sorozatnak, amelynek célja a panelbutor.hu oldalon hiteles, szakmai és személyes hangvételben bemutatni a hazai építészet egyik izgalmas korszakát.

Győr, 1982 – alaprajzi terv, eredeti engedélyezési dokumentumból. Saját fotó.

Győr, 1982- panelház metszetének rajza, eredeti engedélyezési dokumentumból. Saját fotó.